Az „Innoreg” Közép-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség (KM-RIÜ) és a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács (KM-RFT) a regionális innovációs eredmények jelentőségét kiemelve - elismerve és nem csökkentve az egyéb, az innovációt támogató szervezetek által alapított díjakat - egy közös Regionális Innovációs Fejlesztési Nagydíj alapítását határozta el.

Immáron 19 Regionális Egyetemi Tudásközpont (RET) gazdagítja hazánk kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének palettáját. A cél szakterületi és regionális vonzáscentrumok létrehozása volt, amelyek kiemelkedő kutatás-fejlesztési, valamint technológiai innovációs tevékenységet folytatnak. A Szent István Egyetemen (SZIE) közel 2 éve működő RET tapasztalatairól beszélgettem Dr. Urbányi Bélával a SZIE Környezetipari RET operatív igazgatójával.

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) a Pázmány Péter Program keretében több alkalommal is közzétett pályázati kiírásokat Regionális Egyetemi Tudásközpontok (RET) létrehozásának és működésének támogatására. A pályázat átfogó célja a világ élvonalába tartozó egyetemi tudományos és technológiai innovációs központok, Regionális Egyetemi Tudásközpontok létrehozásának elsegítése volt annak érdekében, hogy olyan szakterületi és regionális vonzáscentrumok jöjjenek létre, amelyek kiemelkedő kutatás-fejlesztési, valamint technológiai innovációs tevékenységet folytatnak, intenzíven együttműködnek a gazdasági szférával, ösztönzőleg hatnak a régiók technológiai és gazdasági fejlődésére, s ezen keresztül javítják a régió és az ország versenyképességét. A pályázatok eredményeképpen 19 RET jött létre Magyarországon. Magazinunk következő számaiban igyekszünk az olvasóközönséget megismertetni a RET-ek működésével, eredményeivel, jövőbeli terveivel.

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) 2004 októberében írta ki a Regionális Innovációs Ügynökségek (RIÜ) létrehozására irányuló pályázatát. A pályázat eredményeképpen a 7 régióban létrejött Regionális Innovációs Ügynökségek feladata, hogy elősegítse:

• a régiók felzárkóztatását
• a régiók gazdaságának és versenyképességének kutatás-fejlesztésen és innováción alapuló fejlesztését
• a régiókban tevékenykedő vállalkozások, kiemelten a KKV-k versenyképességének előmozdítását
• a regionális innovációt ösztönző, segítő, innováció-barát környezet kialakítását
• a régiók innovációs szereplői hálózati együttműködésének erősítését, továbbá
• újabb innovációs szolgáltatások kialakítását és bővítését a régiókban.

Intézmény-összevonás a közigazgatásban, új hangsúlyokat kapó régi pályázatok, szigorúbb bírálati szempontok és továbbnövelt pénzalap: ezek adják majd a 2008-as év karakterét a költségvetési innovációfinanszírozás területén. Interjú Dr. Lippényi Tivadarral, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) elnökhelyettesével, a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (KPI) megbízott főigazgatójával.

Interjú Dr. Zombory Lászlóval, az Országos Doktori Tanács elnökével

2007. szeptember 1-én több nemzetközi felsőoktatási szervezet, köztük az Európai Egyetemi Szövetség (EUA) elfogadták a doktori képzés banff-i alapelveit, mely többek közt a doktoranduszok karrierkompetenciájának és -tudatosságának növelését ajánlja, csakúgy, mint a különböző érdekelt csoportok bevonását a doktori programok fejlesztésébe, illetve egy globális platform létrehozását a legjobb gyakorlatok megosztására. Ennek kapcsán kérdeztük Dr. Zombory Lászlót, az Országos Doktori Tanács elnökét a hazai doktori rendszerről a nemzetközi harmonizációs folyamatok tükrében.   

FISTE és FISTERA

A technológiai előretekintés (technology foresight) bevett eszköz a rövidülő innovációs ciklusok korában, ahol szinte egyik napról a másikra értékelődhetnek át piacok és technológiák, illetve ezeknél a trendeknél némileg lassabban újszerű társadalmi-kulturális folyamatok bontakozhatnak ki. Hosszabb időtávlatra vonatkozóan perspektívákat tár fel különböző technológiai forgatókönyvek mentén, és ennek során jó esetben az érintettek egész sorának (nem pusztán tudományos kutatóknak) alternatív fejlődési vonalakról alkotott elképzeléseit ütközteti. Az előrejelzés lehetőségeiről, hatóköréről, módszereiről kis kutakodással nagy vitákba szaladhatunk bele. Összességében mégis kétségtelenül szerencsésnek tűnik, ha szakosodott kutatóintézetek és kompetens tudósok, netán kiemelkedően innovatív vállalatok, intézmények képviselői támogatják a szakpolitikai döntéshozókat. Utóbbiak, ha magukra maradnak, akkor inkább konzerváló-gátló beavatkozásokra lesznek képesek, nehezebben hallhatják meg „az idők szavát”.

Nemzetközi figyelem a terület hazai művelőinek

Két magyar kutató, a korábban az AITIA International Zrt-nél – magyar nyelvű beszélgető robotok (chatter robots, népszerűbb nevükön chatbots) létrehozásában – együttműködő Laufer László (BME, Ergonómia és Pszichológia Tanszék) és Németh Bottyán (BME, Telekommunikáció és Médiainformatika Tanszék) az ember számítógépes játék közbeni bőrellenállását vizsgálva, a játékos kattintását két másodpercre előre jelző mesterséges neurális hálózatot fejlesztett. Munkájukról neves tudományos-technológiai szaklapok, például a NewScientist és a Wired is beszámoltak.

Optikai lábdiagnosztikai módszer magyar fejlesztőktől

Évmilliók alatt, a természet irányította gondos fejlesztés nyomán alakult ki lábunk boltíveken nyugvó tartópillére, amelynek egyre gyakoribbá váló deformitását a civilizációs népbetegségek közé sorolják a szakemberek. Egy hazai fejlesztésű diagnosztikai és korrekciós eljárásnak köszönhetően azonban könnyen felismerhetők és egyénre szabottan korrigálhatók a hétköznapi néven csak lúdtalpként emlegetett, elsősorban statikai problémák miatt kialakuló derék-, térd-, talp- és lábfájással járó lábbetegségek. Az eljárás sikerét jelzi, hogy a diagnosztikai módszert Magyarországon hatvan helyen, míg a határokon túl három kontinens tizenhárom országában, a többi között Kanadában, Svájcban, Szíriában, Új-Zélandon és Ausztráliában is alkalmazzák. Budapesten történik viszont a kézműves munkát igénylő talpbetétgyártás, és a készterméket innen szállítják a világ távoli pontjaira.

Bizonyára sokan emlékeznek az RTL Klub Ecopoly című befektetési valóságshow-jára, melyben vállalkozójelöltek mutatták be üzleti ötleteiket vagy termékeiket egy sikeres magyar vállalkozókból álló zsűri, köztük Zoób Kati előtt. A bemutatkozó után a zsűri tagjai jelezték, hogy a bemutatott ötlet megvalósításába be kívánnak-e szállni tőkével vagy kapcsolatokkal. Hasonló forgatókönyvre épül a 2007 nyarán elindult Vator.tv nevű amerikai vállalkozás web 2.0-ás szolgáltatása is, mely innovatív ötletek számára biztosít online piacteret.

A kormány még az idén tárgyalni fogja a 112-es hívószámra épülő Egységes Segélyhívó Rendszer (ESR) kialakításával kapcsolatos előterjesztést, melyet november elején nyújtott be a Miniszterelnöki Hivatal Elektronikuskormányzat-központja. A javaslat 2009. február 28-ra ütemezi a rendszer üzembe helyezését, amikorra az előterjesztés szerint minden szükséges jogszabály hatályba lépéséről is gondoskodnia kell a kormánynak. Támogató kormányhatározat esetén már az idén elindulhat a közbeszerzési eljárás a rendszer kivitelezésére, beleértve három hívásfogadó központ kialakítását az ország nagyrégióiban.

A képzettségi szint egységes átszámítási rendszerét biztosítja majd az Európai Képesítési Keretrendszer (European Qualifications Framework, EQF), melynek bizottsági javaslatát az Európai Parlament is elfogadta október 24-én. A dokumentum szerint a tagállamoknak 2010-re össze kell hangolniuk nemzeti kvalifikációs rendszerüket az EQF-fel, 2012-re pedig a tagállamokban kiállított bizonyítványoknak, illetve diplomáknak rendelkezniük kell egy EQF-referenciával. Az EQF-keretrendszer egyszerre szolgálja az országok közti munkaerő-áramlás és a különböző oktatási rendszerek közti mobilitás megkönnyítését.

2008-tól CATRENE néven indítja el mikroelektronikai kutatási programját a piacorientált kutatás-fejlesztési projekteket támogató EUREKA-program az akkor lejáró MEDEA+ helyett. A négyéves futamidejű, majd újabb négy évre meghosszabbítható CATRENE elődjéhez hasonlóan ki fog terjedni az értéklánc összes kulcsszereplőjére, tekintet nélkül azok méretére, valamint egyetemekre és kutatóintézetekre. A program két fontos újdonságát a társadalmi-gazdasági igényeket célzó, ún. „Világítótorony-projektek” (Light House Projects) és egy új, a technológia és az alkalmazások növekvő konvergenciáját tükröző programstruktúra adják.

Egyre több OECD-ország adókedvezményekkel és a költségvetési kutatóintézetek üzleti kapcsolatainak ösztönzésével törekszik az innováció fellendítésére, szemben a régebbi, direkt KFI-beruházásokat előtérbe helyező szemlélettel – derül ki az OECD 2007-es Tudományos, Technológiai és Ipari Eredménytáblájából (OECD Science, Technology and Industry Scoreboard 2007). A jelentés szerint 2006-ban a 30 tagállam kétharmada kínált ilyen adókedvezményeket a vállalkozások számára, míg 1995-ben mindössze 12 és eközben az összegük is egyre nagyobb lett. Ugyanakkor a közvetlen kormányzati beruházások a vállalkozási K+F kiadások 11 százalékát tették ki 1995-ben, 2005-ben pedig már csak 7 százalékát.  

(2007/2008-as tanév)

KIK INDULHATNAK? Egyénileg vagy kétfős csapat-ba szerveződve pályázhat minden 1987. október 1. és 1994. augusztus 31. között született fiatal. Egyetemis-ták, főiskolások közül csak elsőévesek vehetnek részt a versenyen, akkor, ha a munkájukat az egyetem, főiskola megkezdése előtt végezték. Pályázhatnak határon túli ma-gyar fiatalok is.

A Ford németországi, aacheni kutatóközpontja szeptember 18-án bemutatta automatikus útelőrejelző technológiáját, melyet a PReVENT kutatási projekt keretében fejlesztett ki. Az aktív közlekedésbiztonsági rendszer lehetővé teszi, hogy a kocsi fedélzeti számítógépe műholdas és kamerával nyert adatokból megtanulja a vezetők rutinszerűen megtett útvonalait. Az adatbázis segítségével a vezetés olyan biztonsági eszközei, melyek eddig valós idejű adatokra támaszkodtak, például az adaptív fényszórók, az adaptív sebességszabályozó és a sávelhagyásjelző, most olyan helyzetekben is alkalmazhatók lesznek, amikor a környezetről a jármű érzékelői számára nincs azonnali vagy megbízható input – azaz például alagutakban, csúszós úton, illetve útkereszteződésekben.  

Az oroszországi piacot célzó finn cégek számára létesülő finn-orosz innovációs központ kezdi meg működését Szentpétervárott novemberben. A szintén finn Technopolis Plc helyi központjában megnyíló létesítmény finn vállalatok számára biztosít irodahelyiségeket. A létesítmény 2009 tavaszától a Szentpétervár főutcáján, a Nyevszkij Proszpekten épülő, finn fejlesztésű Nevsky Centre üzletközpontban folytatja működését, 4300 négyzetméteres területen.

Megnyílt Kína első elektronikus művészeti fesztiválja Sanghajban október 19-én, mely Kínában az első, a világon pedig az egyik legnagyobb ilyen esemény. A Tömegek bölcsessége alcímet viselő Shanghai eArts Festival 2007 keretében nyílt médiaművészeti kiállítások egy hónapig látogathatók a kínai városban. Az eseményt megnyitó ötnapos rendezvénysorozat programjaiban résztvevő kulturális és tudományos intézmények koncertekkel, performanszokkal és előadásokkal várták a látogatókat, miközben az újmédia művészeti alkalmazásai Sanghaj köztereit is elárasztották, óriáskivetítőkön és interaktív installációk formájában. Kína elsőgenerációs elektronikus művészei mellett a fesztivál eseményein minden világrész alkotói és intézményei képviselik magukat, így többek közt jelen van az osztrák Ars Electronica, a francia Pompidou Központ, a német ZKM Művészeti és Médiaközpont, valamint a tengerentúli MIT Médialabor.

Az Európai Bizottság egy 2007-es felmérése szerint a vállalatok kutatás-fejlesztési befektetései világszinten 10 százalékkal nőttek az elmúlt évben. Az EU-tagállamok vállalatainak K+F ráfordításai tavaly 7,4 százalékkal emelkedtek, ami magasabb, mint a két évvel ezelőtti érték (5,3 százalék). A vizsgált időszakban a legnagyobb összeget (5,8 milliárd euró) az egyesült államokbeli Pfizer fordította kutatás-fejlesztésre, míg az unión belül az ágazat legnagyobb beruházója a német DaimlerChrysler volt 5,2 milliárd euró ráfordítással.  

Megnyílt a digitális kultúra első brüsszeli központja október 4-én, miután az iMAL (interactive Media Art Lab) médiaművészeti műhely új helyszínre költözött a belga fővárosban, ahol kibővülten folytatja működését. Az 1920-as években épült belvárosi gyárépület második emeletén található új otthonban egy előadóterem és egy 400 négyzetméteres kiállítótér is várja a látogatókat. Az iMAL rendezésében a 2007-2008-as évadban művészeti alkotóprogramokra, koncertekre és performanszokra, egy, a tudomány és művészet viszonyát tárgyaló konferenciasorozatra, innovatív vállalatok termékbemutatóira, valamint a Dorkbot nevű, független elektronikus művészeti alkotómozgalom első brüsszeli találkozójára fog sor kerülni. Az intézmény megnyílását négynapos rendezvénysorozat kísérte – a nyitókiállítás központi témája a fizikai és virtuális terek keveredése volt.